igaz történetek szülésről, születésről

1517. nap: Újabb nyiszatolás (Zsombor)

Megjelent: 2014. nov. 30.

Ezután többórás őrjítő várakozás kezdődött, a szülőszobák közben kiürültek, csakhogy kiderült, hogy az altatógép elromlott, anélkül pedig nem csinálnak programműtétet, csak ha már megjavítják. Időközben megjavították, de akkor meg nem volt elérhető anesztes, mert éppen valami nagy baleset volt, s oda irányították át őket.

Tovább

1516. nap: Hentesélmény (Lili)

Megjelent: 2014. nov. 29.

Úgy gondolom, az adott körülmények között elfogadom a műtét indokoltságát, de az adott körülményekhez az vezetett, hogy a doki kérdés és engedély nélkül, idő előtt kézzel indított. Ha kivárják az időnket, talán nincs idő előtt elfolyó víz, leálló fájások, extra oxitocin, megugró vérnyomás, zuhanó szívhang...

Tovább

1515. nap: A csodán kívül nem történt semmi rendkívüli (János születése)

Megjelent: 2014. nov. 28.

A kitolási szakaszban a feleségem rám támaszkodott, és én csak arra ügyeltem, hogy jó támasz legyek. Amikor a kicsi feje búbja is látszott, akkor a nővérkéje is megjelent az ajtóban, és onnan figyelte, mi történik. Úgy emlékszem, utána már gyorsan megszületett a baba, és az anyjával bebújtak az ágyba.

Tovább

1514. nap: Elképzeléseinket feladva – kórházban (Magda születése)

Megjelent: 2014. nov. 27.

A bábák masszázzsal, testhelyzetekkel, testi, lelki támogatással segítették a folyamatot. Később volt egy olyan állapot is, amikor feleségem megváltozott viselkedéséből és a bábák készülődéséből úgy tűnt nekem, hogy már a kitolási szakaszba kerültünk, és nemsokára jön a baba.

Tovább

1513. nap: Készülődés (Gergő)

Megjelent: 2014. nov. 26.

Jön Gergelyke, jobb kezét kinyújtva nehezíti a saját és az én dolgom is. Kiáltok talán. Megérkezik a doula is, vagy nem? Csak az óriási erő van, amit kapok, és azonnal adnom is kell. Feloldódom benne. Kiáltok. Anyukámat hívom, persze hiába.

Tovább

1512. nap: Medvetüsszentés (Boti)

Megjelent: 2014. nov. 25.

A kicsi a hasamon betakarva, amíg a rövid köldökzsinór engedi. Most, hogy minden elcsitult, még feltűnőbb Sára sírása. „Miért sír ez a gyerek?” – kérdezi Ági. „Szopizni szeretne.” „Hát szoptasd meg!” Így történt, hogy az újszülött a hasamon várja sorát, miközben a nővér megelégedetten szopizik.

Tovább

1511. nap: Kórházi szülést soha többet! (Sára)

Megjelent: 2014. nov. 24.

Sára is és én is sokkal gyötrőbbnek éltük át az ő világra jöttét, mint amilyen egy kívülállónak lehet ez a történet. De mindez biztosan kellett ahhoz, hogy az a mélységes szeretet és hála, hogy ő van, a felszínre jöhessen, és új értelmet nyerjen. Valahogy mindketten meghaltunk és újjászülettünk ebben a szülésben, mindketten gazdagabbak lettünk általa.

Tovább

1510. nap: Lombikbébi (Ábel születése)

Megjelent: 2014. nov. 23.

Nem akartam, hogy hozzám érjenek, nem akartam, hogy hozzám szóljanak. Csukott szemmel feküdtem, és teljesen átadtam magam a hullámokban rám törő fájdalomnak. Tudtam, hogy mindennek oka és értelme van. Visz előre, egyre mélyebbre addig a pontig, míg megláthatom a kisfiamat.

Tovább