igaz történetek szülésről, születésről

1152. nap: Győzött a császár (Hunor születése)

Megjelent: 2013. nov. 30.

Legalább szembenéztem a tényekkel. Ember tervez, Isten végez. Ez valahol szép dolog is. A szülésnél, várandósságnál végig ezt érezheti az ember. Nem teljesen a maga ura. Nem (csak) ő dönt. Nem lehet eldönteni, mikor lesz a szülés napja és hogyanja.

Tovább

1151. nap: Megszelídült ősasszony (Villő története)

Megjelent: 2013. nov. 29.

Fél óráról fél órára növekedett a fájdalom, és ugyanúgy pittyegett a gép, ahogy Bíbor jajongott. Jajongott, inkább üvöltött, mint egy ősasszony. A vége felé egyre bizonytalanabb voltam, hogy jó-e, hogy ott vagyok, jó-e az, amit csinálok, vagy egyáltalán mit csináljak.

Tovább

1150. nap: Tényleg van az a bizonyos erő (Villő születéstörténete)

Megjelent: 2013. nov. 28.

Csuklott a fejem, nem bírtam tartani. Próbáltam kinyitni a szemem, de nem tudtam, ólomnehezek voltak. Ültem a labdán és kapaszkodtam az ágyrácsban. Az járt a fejemben, olyan jó lenne előre dőlni az ágyra, de nagyon magasan volt.

Tovább

1149. nap: Meg nem született

Megjelent: 2013. nov. 27.

Odafordította a monitort, hogy nézzem meg én is, nincs ott semmi. Még most is élénken él bennem a monitor képe és az üresség, amit akkor éreztem. Felírt vérzéscsillapítót. Elolvastam a betegtájékoztatóját, amelyben az állt, szoptatás alatt nem szabad használni. Még jó, hogy jeleztem az orvosnak, még szoptatok.

Tovább

1148. nap: Mintha nem is vele történt volna (Lili története)

Megjelent: 2013. nov. 26.

Izgatottan és boldogan mentünk a kórházba. Eleinte minden rendben volt. Aztán elindultunk a lejtőn lefelé. A doktornő megjegyzésével kezdődött: „szülni jöttünk, nem pihenni”, majd két férfi polcot szerelt. A vajúdás kezdett leállni. Bekötötték volna az infúziót, de nem találták el a vénát többedszerre sem.

Tovább

1147. nap: Mind a mai napig hiányérzetem van (Lili születéstörténete)

Megjelent: 2013. nov. 25.

Fájt, de nem borzasztóan, még viccelődni is volt erőm, nevetgéltünk két fájás között. Nemsokára jött a doktornő, megvizsgált, és azt mondta, szülni jöttünk, nem pihenni. A jókedvem hamarjában elszállt. Nagyon rosszul érintett a megjegyzése. Szidásnak éreztem. Megállapította, hogy megrepedt a burok, és tiszta a víz.

Tovább

1146. nap: A tavasz hírnöke

Megjelent: 2013. nov. 24.

Kértem két tolófájás között a segítőket, hogy bátorítsanak, mert én tényleg az erőm végére értem. Tényleg megfordult a fejemben, hogy mi van, ha nem jön ki, mert elfogy az erőm?? Hirtelen el tudtam képzelni azt a lelkiállapotot, amikor a vajúdó nő azt kiabálja: Szedjék ki belőlem a gyereket!...

Tovább

1145. nap: Mindig tudtam, hogy van egy fiam, Nimród, aki végre megérkezett!

Megjelent: 2013. nov. 23.

Szóval, annyira jó volt, a „szüléscsata” az „aranytojásban”, amibe Móni berakott, és vitte, vigyázta. Olyan szinten középen volt, hogy én csak utaztam a tenyerén, bennem dúlt a harc, a fájdalom versus tágulás, a tágulás fájásának gyönyöre, a szakadás metsző, kezelhetetlen gyilkos bezárása.

Tovább