1122. nap: Inkább szülnék tovább (Pali)
Nagyon fájt. Eleve kifejezetten utálom, ha fáj valami. Nagyon utálom, tehát ideges is voltam, így újra és újra káromkodtam. Nem éreztem a belső utazásom, és orgazmusom sem volt, egész egyszerűen bazira fájt, és folyamatosan vártam a tolófájásokat, amihez jó emlékek fűződnek.
Tovább1121. nap: Az egész család együtt (Judit születése)
Bár a kórházi szüléseket is szerettem, hatalmas különbség volt, hogy az egész család együtt lehetett, és Marcinak is jutott elég idő a babával. A szoptatás sokkal könnyebben indult, mint a nagyoknál, már a kádban is mellre tudtam tenni Juditot, és utána is nagy volt a lelkesedése.
Tovább1120. nap: A tüske bennem maradt (Zsófi születése)
Reggel hosszan sétáltunk az esőben, és minden egyéb praktikát bevetettünk, hátha magától is kibújik Zsófi – de nem bújt. Reggel a CTG megint tökéletes volt, panaszom semmi. Mondtam, hogy nem látom értelmét egy mai szülésindításnak, de az orvos sajnos meggyőzte Marcit, így nekem is lázadozni kezdett a lelkiismeretem: mi van, ha tényleg ezen múlik?
Tovább1119. nap: Nagyon is valódi vajúdás (Ármin születése)
Sétálgattam a szobában, közben Marci olvasta a könyvben, hogy ez vajon álvajúdás-e vagy valódi. Egy idő után szóltam neki, hogy szerintem nagyon is valódi, és induljunk. Ekkor éjfél körül volt.
Tovább1118. nap: Hatalmas érzés (a fiú – András)
Aztán térdelve feküdtem a puffon, és nagyon fájt, és amikor nem fájt, akkor is nyomta valami a hasam elől. Már a kitolási szakasz volt, de nem jött ki, nem haladt előre, hiába nyomtam. Aztán Ági mondta, hogy ezt így most már hagyjuk abba, mert nem jó, keressünk másik pozíciót.
Tovább1117. nap: A férfinak nincs dolga ezzel így (Júlia, királynőm születése)
A férjem se volt sehol, illetve bablevest evett éjszaka közepén a barátainknál, ahová a gyermeket vitte. Valójában nem hiányzott, a szülésznő kérdezte, hogy felhívja-e, de mondtam, hogyha nem ér ide, akkor nem ér ide. A végére azért ideért.
Tovább1116. nap: Összekócolt energiákkal (nem is vettem észre, hogy nem volt jó – Ágnes)
Akkora naiv hittel voltam a kórház iránt, hogy az így visszatekintve félelmetes. Nagyon jó volt gyereket várni, csodálatos és problémamentes is volt a kilenc hónap. A könyveket mindig csak a szülésig olvastam el. A szülés lefolyásáról csak tényleg aznap olvastam, hogy tágulási szakasz meg kitolási szakasz, a közte lévő lehetséges szünet lehet, hogy említve se volt.
Tovább1115. nap: Aki nem született meg
Nem tudtam elképzelni, hogy a pasimmal családi életet kell élnem ilyen fiatalon. Még annyi mindent akartam csinálni, de azt nem, amit a szüleim.
Tovább