igaz történetek szülésről, születésről

444. nap: A második (Kiestem az időből)

Megjelent: 2011. dec. 23.

Fel-alá sétáltam a furcsán üres gyerekszobában, és a gyerekeimre gondoltam. Néztem a két üres gyerekágyat, a nagyot és a kisebbecskét. Elmerültem az érzéseimben, tudtam, hogy megint azon az úton járok, amin senki nem kísérhet el, de ez nem volt ijesztő, inkább nagyon magával ragadó, felemelő érzés. És nagyon jó volt úgy egyedül lenni, hogy G. a másik szobában motoszkál, és tudtam, hogy minden porcikájával rám figyel.

Tovább

443. nap: Az első (Nem tudtam, mi vár rám)

Megjelent: 2011. dec. 22.

Este 10 körül fel is hívtam Ágit, hogy szerinte mi ez. Ő azt mondta, ez már biztos a szülés, de azért csak próbáljak meg aludni most egy kicsit. Le is feküdtünk, el is aludtam, de már éjfél előtt felébresztettek a méhösszehúzódások. Üldögéltem a konyhában és álmodoztam. Három körül felébredt G, és kijött mellém, aztán négykor felhívtam megint Ágit. Frissen és mosolygós hangon szólt a telefonba, azonnal indul, mondta. Már világosodott, amikor hosszú nyári ruhájában belépett az ajtón. „De gyönyörű helyen laktok!” ‒ ölelt meg. Jó volt nagyon.

Tovább

442. nap: Eszik-e vagy isszák?

Megjelent: 2011. dec. 21.

N. megkérte P-t, hogy segítsen neki, és feltérdelt. Karjával egy kicsit magasabbra, az ágy támlájára támaszkodott. A baba úgy ugrott ki, mintha a hal a vízből ugrana ki. P. jó reflexszel elkapta, de az ágyat bizony eléggé összevérezték, olyan gyorsan történt minden. Amikor Ági odaért, segített N-nek megszülni a méhlepényt, majd mialatt N. zuhanyozott, valamilyen varázslatos módon sikerült neki újra „ágyat” csinálni abból a véres halmazból, ami az ágy helyén volt.

Tovább

441. nap: Még nyolc másodperc

Megjelent: 2011. dec. 20.

Éles kép: Szülök. Ragyogó fényes nappal van. Csak nők vesznek körül és a férjem. A szülészorvosom nincs ott. A kórházi szülésznőm sem. Móni, a doulám azonban igen, és valaki más is, de nem tudom, ki. Férjem pedig körbevesz, ő van a hátam mögött, és szemben is, látja a kibújó babát.

Tovább

440. nap: „Te tényleg szültél?” (Benedek érkezése)

Megjelent: 2011. dec. 19.

Délben Ági hív, hogy miért nem telefonáltam, viszont felugrana, mert pont erre jár(?), csak elintézi a postát. Egy körül jön, megvizsgál. Meglepve közli, hogy szinte teljesen kitágultam, és hogy úgy látszik, ilyen teljesen rendszertelen fájásokkal is ki lehet. Már nem megy el. Megnyugtató, hogy itt van. Nemsokára megérkezik a másik Ági is meglepve és megtisztelve érzem magam, hogy a két legjobb jött hozzám!

Tovább

439. nap: Protokoll (Bátor)

Megjelent: 2011. dec. 18.

A férjem sürgette a dolgot, és Ágiék felvetették, hogy egy kis oxitocintól talán felgyorsulna a folyamat, de oxitocint otthoni körülmények között csak akkor adnak, ha a baba rosszul van, és gyorsabb megszületnie oxitocinnal, mint a kórházba bejutni. De az én babámnak nem volt semmi baja, így úgy döntöttünk, hogy bemegyünk a kórházba, hogy ott előrehaladjon a szülés.

Tovább

438. nap: Eszti és Marci története

Megjelent: 2011. dec. 17.

Sokszor elmeséltem már, hogy hol és hogyan születtetek, ismeritek a két Ági néni történetét.

Tovább

437. nap: Apu kezébe pottyanni, Anyuból (Lilla érkezése)

Megjelent: 2011. dec. 16.

De ez is óriási BOLDOGSÁG volt! Lillának APU kezébe pottyanni, Anyuból. Utána komoly logisztika volt Nélkületek négykézlábról a hátamra fordulni. Kisbaba Apu kezeiben plusz köldökzsinór a lábam között. De mire megfordultunk, szerencsére megérkeztetek, és onnantól már minden simán mehetett.

Tovább