1509. nap: Megcsodáltam, most csodálom (kislányom története)

Kétgyerekes óvónő voltam, amikor megcsodáltam egy nagyon szép kislánybabát. Nagyon vágytam a két fiú után egy kislányra. Férjemmel gyerekpártiak vagyunk, és mindketten háromgyerekes családból jöttünk. Örömmel tapasztaltam, hogy babát várunk, de két hónap után megemeltem magam és vérzés kezdődött. Kórházba kerültem, szigorú fekvéssel megmaradt a babám. Erősítettek, mert alacsony testalkatú, viszonylag vékony voltam. Veszélyeztetett terhes lettem, előző szülésem császáros volt (erős rövidlátásom miatt). Tizenhét kilót híztam, erősen visszeres volt a lábam, feszült a vágott hasfal. Budapesten egy kórházban saját orvosom volt, akihez sokszor jártam kontrollra.
Szülés közeledtével elfolyt a magzatvíz, néhány nap hiányzott csak a szülés időpontjáig. Vizsgálatnál mindent rendben találtak, és császárral megszületett a kislányom.
Két napig nem láthattam, a férjem mesélte el, hogy milyen szép. Boldog voltam, de szomorú is, mert nem tudtam felmenni a következő emeletre hozzá, Zs-hez. 3,20 kg-os hajasbabám volt, próbált szopni.
Tíz napig voltunk kórházban, majd hazakerültünk. Férjem dolgozni ment, keveset tudtam pihenni, sok volt a feladatom, kevés a segítség. Kb. egy hónapig tudtam szoptatni, hamarosan pótolni kellett, pedig nagyon igyekeztem, hogy természetesen tápláljam. Az előírások szerint készítettem a tápszert, főztem a főzelékeket, figyeltem, mikor mit lehet már adni. Könyvből informálódtam, illetve a védőnő és gyerekorvos tájékoztatását figyeltem.
Kislányom szépen fejlődött, nyugodt, jókedvű gyerek volt. Nem volt beteg, talán egy fülgyulladás kétéves korban. Jó tanuló és nagyon szorgalmas volt, és ma is az, a harmadik diplomáját védi meg.
Harmincéves lesz és csodálatos anyuka. Tizennyolc hónapos kisfia van, aki nagyon kedves, értelmes, egészséges kislegény. Lányom majdnem otthon szült, ennek a természetes módnak a híve, de felmerült a farfekvés miatti komplikáció. Ismerős orvos segített a világrahozásban. Kisfia a pocakján pihent rövid időn belül.
Az anyuka nagyon sokat olvasott és tájékozódott gyereknevelés ügyben. Igény szerinti szoptatás, kendőben hordozás, túlzott higiénia ellenesség. Nem hagyta sírni a picit, mellettük aludt. Mindezeket annak idején én másképp csináltam (a védőnő utasítására), ezért először csodálkozója voltam, majd csodálója lettem a nevelésének. Lágyéksérvműtét ténye merült fel, de alternatív megoldásokat keresett különböző természetgyógyászok személyében, és szorgalmasan szoptatja a mai napig.
Hát ez a történetem, büszke vagyok rá.
F. G-né
Első gyermekem születése > > >
Második gyermekem születése > > >