1188. nap: Jim Carrey segítségével (Ábel születése apaszemmel)

Két lányunk születése után úgy döntöttünk, szakítunk a hagyománnyal, és az ultrahangot készítő orvos ajánlatát elfogadva megtudjuk, mit szán nekünk a sors. Hát fiút szánt. S ha már Barbara Tamási Áront olvasott épp, hát legyen a neve majd Ábel.

Olyan, mintha fogadalmat tettünk volna, hogy két gyerekünk márpedig egy helyen nem születik. Mikor Ábel világra jöttének ideje közeledett, éppen úgy álltak a dolgok Áginál, hogy Érden születésházat építenek. Hurrá, gondoltuk akkor. Végre az ország felismerte, hogy támogatni kell ezt a nagyszerű és haladó gyakorlatot. Hát, mint tudjuk, korai volt az örömünk.

Mindenesetre az épület állt, és ott vártuk a születést. Nagyon szép ház volt, s egyedül laktunk benne. Több mint egy hete vártunk s csak vártunk, de semmi. Ábel nem sietett.

Egyedül Jim Carrey sietett a segítségünkre. Volt a házban egy DVD-lejátszó, és habár nem szokásunk, hogy teljen az idő, filmet béreltünk a közelben, s persze vígjátékot. Jim Carrey jobbnak bizonyult a klinikai módszereknél. A sok nevetés után Barbara úgy érezte, hogy azonnal megindul a szülése.

Hogy van-e valami összefüggés az említett videók és Ábel kelekótya, humoros természete között, ez soha sem fog kiderülni, de az biztos, hogy aznap este már hívtuk is Ágit, hogy elérkezett az idő.

A szülésnél minden rendben volt, utána Ági egy nagyon kedves gyermekorvost hívott hozzánk, aki méltó társa lett volna Áginak az otthonszülés mozgalmában, ha nem kellett volna állandó fenyegetettségben élni mindenkinek, aki ezt az utat választotta. S ő sajnos nem vállalta ezt, hiszen gondoskodnia kellett gyermekeiről. Nem mindenki lehet forradalmár. Ágit láthatóan nem érdekelte a veszély. Őt csak a szülés érdekelte. Alig aludt, nem járt drága autóval, nem viselt drága ruhákat. Mindig egyszerű, szép és nemes volt.

Ábel születése még egy kalandot hozott. Eddig sem volt könnyű az anyakönyveztetés, de amikor büszke apaként beléptem a hivatalba, és arra a kérdésre, hogy mutassam be a kórházi zárójelentést, azt feleltem, hogy nekem olyanom nincs, akkor elszabadult a pokol.

„Csak nem azt állítja, hogy otthon született a gyerek?”– üvöltötte hörögve az ügyintéző a rajtunk kívül a hivatalban sorban álló vagy 30 ember füle hallatára. A teremben megállt az idő. Vágni lehetett a feszültséget. Megkértem a hölgyet, hogy küldje ki a hivatal vezetőjét. Nem tetszett neki az ötlet, de ragaszkodtam hozzá, így hát kihívta. Botrány volt, s nagyon nehezen ment az anyakönyvezés, de végül persze sikerült.

Ez az eset megmutatta nekem, hogy milyen nagy erők feszülnek egymásnak az otthonszüléssel kapcsolatban. S ahogy most is gondolom, hogy nem is csak az otthonszülésről szól mindez, hanem sokkal többről.

K. Z.

Gíta születése anyaszemmel > > >
Gíta születése apaszemmel > > >
Moci születése anyaszemmel > > >
Moci születése apaszemmel > > >
Ábel születése anyaszemmel > > >
Bori születése anyaszemmel > > >
Boróka születése apaszemmel > > >
Árnika születése anyaszemmel > > >
Árnika születése apaszemmel > > >

Véletlenül kiválasztott mesék.

• 1142. nap: Egy jól összeszokott csapat (Csongor születése)
• 1837. nap: Megcsonkítottnak érzem magam (Sára)
• 874. nap: Az első – kisfiam
• 1714. nap: Gyönyörűen állva
• 679. nap: Bizalom vagy kontroll ‒ nekem is jár a csoda?

This post is also available in: angol